20.fejezet

Hazarohantunk Biancával és igyekeztünk kicsinosítani magunkat. Nagyi is besegített és egy olyan titkos módszert használt, amivel az én bőröm és Bianca bőre is márványossá változott. (Ez az eljárás annyira titkos, hogy sajnos nem mondhatom el. ) Bianca feltette a fekete parókát a fejemre, ami úgy nézett ki, mintha igazi haj lett volna. A szememet kifestettem szempillaspirállal, az ajkaimra pedig fekete rúzst kentem. Felvettem a ruhámat és két fekete csipkekesztyűt majd a tükör elé állva csodálni kezdtem magam.  Nemsokára azonban Biancának segítettem bekötni a fűzőjét. Készen lettünk, de a ruhám derekánál észrevettem egy lógó szalagot. Meghúztam, mire a ruhám hátsó (rejtett) részéből előugrott rugó módjára két hatalmas denevérszárny. Ijedten hátrahőköltem és riadtan pislogtam a tükörképemre. A bevásárló zacskó felé szaladtam és találtam is benne egy címkét. Használati Utasítás: A ruha derékrészénél két szalag található. Ha a jobb oldalit meghúzza, a ruha hátsó részéből automatikusan kinyílnak a démonszárnyak. Ellenben a bal szalag meghúzása esetén, azonnal visszacsukódnak. Jó viselés és boldog Halloweent kívánunk! Meghúztam a bal oldali fekete szalagot, amely szinte elveszett a ruhám redőiben. A szárnyak szépen fokozatosan visszapattantak az eredeti helyükre. –Végül is… Ijesztgetéshez nem rossz…- vontam meg a vállam. Felhúztam egy kis fekete topánkát (A ruha olyan hosszú, hogy akár mezítláb is mehetnék, senki nem venné észre…) Bianca egy fekete magas sarkút húzott fel a lábára, és mert mindennel elkészültünk, elindultunk a ház előtt parkoló taxi felé. Egy feketén csillogó ház előtt szálltunk ki. Egy boszorkány fogadta a befelé igyekvő vendégsereget. Belesúgtuk a nevünket a boszi fülébe és fél perc múlva már a pókhálóval és töklámpásokkal díszített terem közepén álltunk. –Hé Bianca nem felejtettünk el valamit?- fordultam barátnőmhöz. –Ja igen, persze- kapott a homlokához Bianca és kotorászni kezdett a retiküljében. Hosszas keresgélés után a kezembe nyomott egy fekete alapon fekete flitterekkel és kövekkel díszített álarcot. Feltettem a fejemre és megvártam amíg Bianca is felteszi a sajátját. –Szerintem szét kéne válnunk, akkor tuti nem ismernek fel- javasoltam suttogva Biancának. –Oké, de előbb et tedd fel a fogadra. Apró vámpírfogak, amik nem esnek le, még evésnél sem. És tökre úgy mutatnak, mintha igaziak lennének- mutatta nekem a tenyerében tartott apró fehér fogacskákat. –Oké- sóhajtottam és Bianca felügyelete mellet felragasztottam a szemfogaimra. Elköszöntünk egymástól és szétváltunk. Én a büféasztalok felé vettem az irányt, (ahol egy SZŐKE farkasember zabált) míg Bianca inkább a vendégsereget vizslatta a tekintetével. Megindultam az *édességek* feliratú asztal felé. Volt ott pók, medvecukor, kóla, kólás gumicukor, kígyós gumicukor és csoki krémmel töltött csoki, szóval mindenféle ínyencség. Az asztal végén megpillantottam egy rózsaszín punccsal teli tálat. Ekkor egy hangos –I’M A SUPERMAAAAAN!- kiáltás hangzott fel, én meg mosolyogva megráztam a fejem. Szóval megérkezett a One Direction.