7.fejezet

Ebben a pillanatban egy óriásit dördült az ég, én meg Harry nyakába ugrottam. –Jajj, bocsi- kértem bocsánatot és a kezeimet a hideg üvegfalra tapasztottam. Majd hirtelen megszólaltam: - Lelki szemeim előtt, már látok is egy piros buszt áthajtani a Tower-bridge-on –mondtam, és homlokom a falnak támasztottam. –Hol?- jött oda hozzám Harry, aki eddig az Iphone 5-ét nyomogatta. Láthatóan őt nem viselte meg annyira, hogy bennrekedtünk egy fülkében. Alattunk a Temze hömpölygött sötéten, mintha el akarna nyelni minket.  –Hát itt- mutattam és kihalásztam a zsebemből a telefonom. Rámentem a One Thing- re és a végére pörgettem a videót, pontosan oda ahol ez említett jelenet volt. Harry felnevetett és ettől egy kicsit megkönnyebbültem. A nagy semmittevésben a névjegyzékemben kutakodtam. Megláttam Harry nevét és telefonszámát. Megnyomtam a hívás gombot és Harry kezében felüvöltött a Coldplay-től a Paradise. –Haló- szólt bele. –Szia Harry- válaszoltam - Csak azt szeretném kérdezni, hogy hogyan került bele a számod a telefonkönyvembe? – tudakoltam tőle mosolyogva. –Hát ez egy elég furcsa történet. Tudod, amikor nálam volt a mobilod akkor, véletlenül biztosan beíródott a számom a telefonodba. De most már a te számod is megvan!- nevetett bele a készülékbe. Hirtelen megvilágosodtam. Harry így érte el, hogy megadjam neki a számom? Nemár! – Biztos. De most le kell tennem, mert meg kell vernem egy srácot. Szia!- letettem a telefont és Harryt kezdtem püfölni a táskámmal. Minden szavamat egy ütés követte. – Ne- puff- mond,- puff- hogy- puff- így –puff-érted - puff- el- puff- hogy- puff- megadjam –puff –a - puff- számom!- nevettem fel hitetlenkedve, majd abbahagytam az ütlegelését. Harry megigazította a pólóját és azt mondta: - Miért, nálad senki sem vetette be ezt a trükköt? Csodálkozom, ha nem. Én a többi fiú helyében nem szalasztanék el egy ilyen lehetőséget. – elpirultam és a fülke falához mentem. Louis, Niall, Liam és Zayn ott integettek. Harry telefonja megint megcsörrent. -Szia Louis- köszönt bele Harry a telefonba és ő is odajött mellém. –Nem bírom! A rajongók összenyomnak, nem kapok levegőt és Niall folyton azzal nyaggat, hogy éhes. De hogy áll a dolog? - kiáltotta Louis – Milyen dolog?- adta az ártatlant Harry, miközben szemeivel engem fürkészett. –Tudod, amit meséltél. Nem emlékszel? –folytatta egy kicsit halkabban Louis, de a hangját még így is hallottam. –Most nem alkalmas- mondta gyorsan Harry, erre Louis elkezdett ordibálni. - Nehogy lerakd Harry! Hallod? Ne rak…- a többit már nem hallottam, mert Harry kinyomta a telefont. Leültem az egyik székre és egyre erősödött bennem a klausztrofóbia. Az eső is egy jó ideje csepergett, de most már úgy esett, mintha dézsából öntötték volna. Az esőcseppek kopogtak a kabin tetején. Jobb megnyugvást nem találva a fülembe tettem a fülhallgatómat. A Forever Young mindig megnyugtat, úgyhogy ezt hallgattam újra és újra. Nem is vettem észre, de dúdolni kezdtem. Eleinte halkan aztán egyre hangosabban. Harry rám nézett, de aztán megint Louisékra fordította a szemét. Végül nem bírtam megállni, muszáj volt a szöveget énekelnem. - It's so hard to get old without a causeI don't want to perish like a fading horse Youth is like diamonds in the sun And diamonds are forever… - Harry furcsán nézett rám, de amikor levegőt vettem ő is énekelni kezdett. -Forever young, i wanna be forever youngDo you really want to live forever, forever or neverForever young, i wanna be forever youngDo you really want to live foreverForever, or never- Felkaptam a fejem és mosolyogva néztem Harryre. A dal többi részét már közösen énekeltük el. Pont befejeztük, mire az óriáskerék elindult. A többiek, már lent vártak minket. Mielőtt beszálltunk volna a kocsiba odafordultam Harryhez. –Köszi, hogy elhoztál- köszöntem meg neki ezt a kirándulást. –A nincs mit, tette zsebre a kezét és a cipője orrát kezdte bámulni. Nyomtam egy puszit az arcára és beszálltunk mi is a kocsiba.